Növényvilágítás? Miért van szükség növényvilágító lámpára?
Közhely, de sokan megfeledkeznek róla: a legtöbb növény a nyári napsütéses időkben éli világát. Sok növényt fóliasátorban vagy üvegházban azonban télen is lehet termeszteni. Ez azonban nem csak annyival jár, hogy fűtünk a növénynek, a természetes fény mindössze napi pár óra, ezt ki kell egészíteni mesterséges növényvilágítással.
Növényeinknek azonban nem elegendő az a világítás, ami nekünk megfelelő. Speciális fényforrásokra van szükségük, amik a nekik megfelelő hullámhosszokban tartalmazzák a megfelelő mennyiségű fényt. E nélkül nem lesz sikeres beltéri növénytermesztésre esélyünk.
Milyen növény termeszthető mesterséges világítással?
Minden növény esetében felmerülhet a beltéri termesztés szükségessége (piaci igény, vetőmag előállítás, nemesítés, növényélettani kísérletek, stb.). Ilyenkor a növény által igényelt fényt részben vagy teljesen mesterséges fényforrással biztosítjuk.
Ezenkívül nem csak termesztési céllal, de szezonális állapotmegőrzés, vagy dekorációs céllal is kerülhet a növény olyan helyre, ahol nem jut számára megfelelő mennyiségű és/vagy minőségű fény. Ilyen esetekben is segít a mesterséges világítás.
Mi az előnye a mesterséges világításnak?
A mesterséges növényvilágítás megfelelő alkalmazás esetén a következő előnyöket biztosíthatja használójának:
- piaci szezon meghosszabbítása
- fenológiai szakaszok meghosszabbítása vagy lerövidítése szükség szerint
- állományok vagy egyedek ellenállóképességének javítása
- esztétikai élmény
Csak zárt térben használható, vagy szabad téren is kiegészítő világításnak?
Szabad téren egyes növényfajok rövid/hosszúnappalos élettani folyamatait befolyásolhatjuk időszakosan fényimpulzusokkal.
Hogyan határozható meg, mennyi és milyen jellegű fényre van szükség?
Növények esetében a DLI (daily light integral) szám mutatja, mennyi fény, azaz foton esik 24 óra alatt 1 m2-re. A mennyiség mértékegysége mól. Ehhez az értékhez emberi szem számára látható fényspektrumnak a fotoszintetikusan aktív tartományára (PAR=photosynthetically active radiation) szűkítve kell értelmezni a fényt.
Mesterséges növényvilágítás tervezésekor a fényforrásból sugárzott fotoszintetikusan aktív fotonok száma fontos paraméter. A PPF (photosynthetical photon flux) mértékegysége µmol/s, azaz mikromól másodpercenként. Területre, jelen esetben például levélfelületre vetítve PPFD-t (photosynthetical photon flux density) kell számolnunk, melynek mértékegysége µmol/m2/s.
A növényvilágítási rendszer alaposan átgondolt tervezésének célja, hogy a sugárzott fotonok száma és a megvilágított növényállomány fotoszintetikus tevékenysége során lebontott CO2 molekulák száma egymással arányos maradjon.
LED vagy kompakt vagy gázkisüléses lámpa? Melyik a jobb?
A gázkisüléses lámpák a mesterséges növényvilágítás dinoszauruszai. Alacsony lm/W értékekkel (<100lm/W) rendelkezik, és rengeteg hulladékhőt termel, amihez aktív hűtőcső szükséges. Ezek a fényforrások csak teljesen zárt búrában helyezhetők el és külön meghajtó trafó is kell hozzá.
A kompakt izzók (CFL) kisebb hulladékhő termeléssel, de szintén nem túl magas lm/W értékkel rendelkeznek, előnyük hogy az egységenként kisebb teljesítmény mellett nagy felületen több fényforrás elhelyezésével egyenletes szórt fény hozható létre. Mivel nem sugároz hőt, egész közel (<10cm) helyezhető a növényhez, akár a levelek közé is világíthatunk.
A fenti lámpáknál szükséges lehet a különböző életszakaszok szerint más fényforrás használata, cseréje, hogy a megfelelő fény hullámhosszt biztosítsuk.
A jelenleg elérhető technológiáknál nagyságrenddel kevesebb hulladékhővel, célzott hullámhosszal működnek a LED-es lámpatestek. A LED-es alkalmazások esetén akár konkrét fényprogrammal biztosítják a szükséges fényt növényeink számára, mindezt költséghatékony és környezetkímélő módon. A fényforrásban elhelyezett vegyes LED-ek esetén ugyanaz a lámpa átkapcsolható két vagy több hullámhossz közt.
Bár a LED-ek nem sugároznak hőt, nem szabad 50cm-nél közelebb elhelyezni a növény felett, mert megéghet a növény a fényenergiától.
Mindkét termékcsoport megtalálható webáruházunkban.
A termesztő edények milyen növényekhez használhatók?
A különböző termesztő edényekben szinte bármilyen növény termeszthető. Amire különös figyelmet kell fordítani, hogy az edény mérete és a gyökérzet mérete kompatibilis legyen. Ebből ered, hogy egyes kúszó gyökérzettel rendelkező növényeknél, vagy nagyon magasra növő és emiatt hatalmas gyökérrel rendelkező fás szárú növények nehézségekbe ütközhetnek.
Mik a különböző rendszerek előnyei és hátrányai?
A legegyszerűbb közeg a termőföld. Fekete föld és tőzeg keveréke, minden virágboltban, barkács áruházban kapható. Előnye a könnyű kezelhetőség, a megszokás. Hatalmas hátránya, hogy nagyon nehéz pontos tápoldatozást követni, és locsolni. Túlöntözés esetén a víz pang a gyökér mellett, rothadás indulhat be. A tápoldatot locsolással juttatjuk be, egyes területeken felgyűlhet, és megégetheti a gyökeret. A földet rendszeresen cserélni kell. Hátrány még, hogy a föld sokszor gyárilag előre tápoldatozott, és ezt bele kell kalkulálni a növény öntöző vizébe.
Az aeroponikus rendszerek egyetlen hátránya talán az ára. Minden pozitívum megtalálható, ami a hidro rendszerekben megvan. Előnye, ez biztosítja a legtöbb oxigént a gyökerek közt.
A hidros rendszer a személyes kedvencünk. A magot akár direkt a rendszerben is ki lehet csíráztatni, de 1-2cm-es növendéket szoktak leginkább elültetni (kókuszrost kockában). A csepegtető vagy árasztásos rendszer felülről adagolja a tápoldatot, alul a gyűjtőtartályban a felesleg összefolyik. Rendkívüli előny, hogy a tápoldat bármikor lecserélhető. Ha a növény élete folyamán különböző NPK összetételt igényel, és váltani kell két keverék közt, csak le kell engedni a vizet, és feltölteni új keverékkel. A termesztő közegben nincs puffer, nem tárolja a tápot, mint a termőföld. Ha a növény hiányt mutat valamilyen ásványi anyagból, pillanatok alatt orvosolható. Hátránya szinte ugyanez: ha a növény valamiben hiányt szenved, kevés idő van fórumozgatni, mi lehet a hiba, gyorsan kell cselekedni. A tápoldatos öntözővíz hőmérséklete és oxigén tartalma külön szabályozható. Egyes csepegtető rendszerek mammutszivattyú elvén befújt levegővel emelik fel a vizet a csepegtető csőbe, így közvetlen oxigén dús folyadék kerül a gyökerek köré.
Milyen a jó táptalaj (termesztő közeg)?
A jó táptalaj ideális környezetet biztosít a növény gyökérzete számára. Ez így elég egyszerűen hangzik, lássuk hát mire van szükség:
- a gyökér mindig maradjon nedves, de ne legyen pangó víz
- a gyökér jusson kellő mennyiségű oxigénhez és tápanyaghoz
A fentieket legjobban két féle rendszer tudja biztosítani: az aero és a hidro rendszerek.
Az aero rendszerekben általában nincs is termesztő közeg. Egy minimális termőkockában kicsírázott mag az alatta lévő edénybe engedi gyökérzetét, ahol a tápoldatos vizet egy porlasztó fej spricceli folyamatosan a gyökérzetre. Ezzel oxigéndús tápoldatot juttat, ami után a felesleg egyből lecsöpög az edénybe. Így a szabadon álló gyökérzet a levegőből oxigénhez, a vízből tápoldathoz jut.
A hidro rendszerekben általában égetett agyag golyók, vagy más lyukacsos kőzet található, ebbe gyökerezik bele a növény. A tápoldatot árasztásos vagy csepegtető rendszerrel adagolják, amit a lyukacsos táptalaj a gyökerekhez vezet. A gyökérzet az állandóan nedves közeggel érintkezik, de a felesleges víz nem tud pangani körülötte. Általában a tápoldatban levegő porlasztó kővel érik el hogy oxigéndús legyen a víz.
Milyen tápoldat(ok)ra van szükségem?
Mindig az adott növénynek megfelelő tápoldatot kell használni. Fontos azonban, hogy csak olyan tápoldatot használjunk, ami kifejezetten az adott termesztő közeghez készült. Teljesen más tápoldat szükséges hidro rendszerekhez, mint földben termesztéshez.
Sok növény esetében más keverék szükséges növekedési fázisban, más virágzás idején, és más a termések érésekor.