Posted on Hozzászólás most!

8 tipp a helyes beltéri termesztőhely kialakítására

A tél közeledtével a kertekből kiszorulnak a kis gazdák. Lassan minden kinti munka elvégzésre került, és tavaszig lehetne is pihenni. Nem így van ez azonban a beltéri növénytermesztés esetén. Megfelelő körülmények esetén lehet télen is friss zöldség, gyümölcs az asztalon, és ehhez nem feltétlen kell hatalmas üvegházakban gondolkozni. Egy jól átgondolt télikert, nem használt félszoba, vagy akár pince is alkalmas lehet, csak gondoljuk át a megoldandó feladatokat. A lentiekben néhány tippet próbálunk nyújtani.

1: találjuk meg a megfelelő méretű helyet.

Mint fentebb írtuk, szinte bárhol lehet növényt termeszteni, nem árt azonban némi körültekintés. A növények magasságát figyelemmel kell kísérni! Míg szabadban a növény a földben gyökerezik, addig beltéren a padlón álló termesztő edényben kerülnek ültetésre a növények, ami 40-50cm magas is lehet. Ehhez számoljuk hozzá a növények magasságát, ami mindig egyedi. A világítás a mennyezetről belógatva, amíg kicsi a növény, nem gond, de gondolni kell arra, hogy a legtöbb fényforráshoz 50cm-nél közelebb nem kerülhet a növény, tehát a teljes belmagasságból el kell venni 1 métert. Ezzel a tartalékkal döntsük el, milyen növény fér el helyiségben. Ugyanígy számoljunk a növények terület igényével vízszintesen is. Kis helyen kis növény fog nőni, kis hozammal.

2: megfelelő anyagok a helyiségben.

Fontos, hogy a helyiség berendezése ne legyen táptalaja gombáknak, kártevőknek. Az a környezet, ami ideális a növénytermesztéshez, az ideális a kártevőknek is. A padló álljon ellen a nedvességnek (öntözéskor víz érheti a padlót), kerüljük a nyers fa burkolatokat, szőnyegpadlót, függönyöket. A növénytermesztés velejárója a kártevők elleni védekezés, ne nehezítsük meg a saját dolgunkat!

3: festés.

Bármily meglepő, minden “csepp” fény, ami nem a növényt éri, veszteség, amit a villanyszámlában fizetünk meg. Célszerű tehát a helyiség falait fehérre festeni, vagy fényvisszaverő anyaggal bevonni, hogy minden szórt fény visszaverődjön a növényeinkre. A legköltségesebb a növénytermesztés kapcsán a világítás energiaigénye. Okos megoldásokkal sokat spórolhatunk.

4: légtechnika.

Nem csak a megfelelő hőmérséklet biztosítása fontos szellőztetéssel, hanem az állandó légmozgás is. Viccesen hangzik, de a légmozgás a növények fitnesz terme. A légmozgásban erősödik meg a növények szára. Nulla légmozgás mellett sokkal gyengébbek lesznek a növények, akár ki is dőlhetnek a termések súlya alatt. Mindezek mellett a növények légzéséhez is szükség van légmozgásra, hogy a kilélegzett oxigént eltávolítsuk a levelek környékéről, különben nem tudnak CO2-t belélegezni.

5: víz, víz mindenhol.

A növényeinknek rengeteg vízre (és tápoldatra) van szüksége. Ezt pedig cipelni kell. Lehet, elsőre jó ötlet a padlásszoba, vagy egy pince, de annyira nem mókás naponta 10-20 liter vizet lépcsőn cipelni. A hidrokultúrás termesztésnél visszafelé is kell cipelni a vizet, mert rendszeresen cserélni kell a tápoldatot. Természetesen a vízigény növényenként más, a paradicsom nagyságrendekkel több vizet igényelhet, mint az eper, vagy a paprika.

6: padló védelem.

Mivel rengeteg vízzel dolgozunk, fontos a vízálló padlóbevonat. Nem, nincs olyan, hogy majd vigyázunk, nem öntjük ki. De, ki fog ömleni. Előbb vagy utóbb. A padló legyen peremes, vagy más megoldással víz-felfogó.

7: világítás.

Legfontosabb a világítás helyes megtervezése. A növénynek elegendő lesz a világítás fentről? Netán oldalról is világítsunk? Tervezzük meg a színhőmérsékletet, ha növekedés és termőre fordulás közt más fény kell, legyen hozzáférhető a lámpatest, hogy izzót cseréljünk. A fémhalogén lámpák brutális melegét elszívással kell eltávolítani. Javaslatunk minden esetben: nagy teljesítményű világítás fentről (LED lámpatestekkel), és oldalról bevilágítás álló fénycsövekkel vagy CFL lámpákkal. Szabadban a napsugárzás akár 1000W/m2 is lehet, nekünk ezt kell beltéri növénytermesztés esetén pótolni, ami nem mindig egyszerű.

8: felszerelés.

Több mindenre lesz szükségünk, mint elsőre gondolnánk. A világítás vezérléséhez időzítők szükségesek, a szellőzés vezérléshez pára és/vagy hőmérséklet érzékelők kellenek, ha van automata öntöző rendszer, akkor ahhoz is időzítők és/vagy talajnedvesség érzékelők is kellenek. Szükség lehet PH mérő eszközökre, és más vízminőség vizsgáló műszerekre is. Ez a rengeteg műszer időnként bonyolult elektromos szerelést igényel, amihez szakember is szükséges lehet. Ne feledjük, a növények által keltett nedvesség, páratartalom, és az elektromosság együtt életveszélyes is lehet, a barkács kötések pedig tűzveszélyesek lehetnek. Nem árt tehát előbb szakemberhez fordulni.

A fenti 8 tipp ne ijesszen el senkit. Egyszerűbb megvalósítani, mint elsőre tűnik. És ha mindig azt tartjuk szem előtt, milyen szép termés várható akár a leghidegebb téli napokon is, máris kárpótol minket a fáradságokért. Sok sikert!

A növénytermesztéshez javasolt növényvilágító lámpáink megtalálhatók az agrár-világítás.hu webáruházban

Posted on Hozzászólás most!

A fény meghatározása

A fény meghatározása

A fény nem más, mint fotonok által közvetített elektromágneses sugárzás. A növények a fényt elnyelik a pigmentjeiken és a fotoreceptoraikon keresztül. A növények a fényt a fotoszintézis láncreakciója során használják fel, melynek eredményeképp a fény energiája kémiai energiává alakul át. Ezenkívül a fény információt közvetít a növény számára a növény életteréről.

 

A színkép spektrumok definiálása

A színkép spektrumok definiálása összetett feladat. Léteznek ISO szabványok, de a növényi fotobiológia értelmezésében kicsit eltérünk ezektől a definícióktól. Például az ISO szabványban a vörös 610-760 nm-es tartományban tart, de a fotobiológiában a Sellaro (2010) által meghatározott 620-680 nm-es tartományt használjuk. Ráadásul a 650-670 és 720-740 nm-es tartományok kiemelkedően fontosak a számítások során, mint vörös/távoli vörös arány (Smith 1982).

 

PBAR

A PAR tartományon kívül, azaz 400 nm alatt (UV) és 700 nm feletti (FR) is kritikus jelentőségű információkhoz jut a növény. Ezek a sugárzások és egymáshoz viszonyított arányuk nagymértékben befolyásolják a növény növekedését. A nagyobb pontosság érdekében ezért a fotobiológiailag aktív sugárzás hullámhosszát 280 és 800 nm közé tesszük.

 

PAR

A PAR (Photosynthetically Active Radiation) a napsugárzás 400-700 nm-es tartományba eső része, amelyet a fotoszintetizáló organizmusok képesek felhasználni a fotoszintézis során. 400 és 700 nm között minden hullámhossz közreműködik a fotoszintézisben, emellett a különböző hullámhosszú fény információt közvetít a növény számára környezetéről.

 

R:FR

Vörös és a távoli vörös arány a fényspektrumban meghatározza az aktív és inaktív fitokrómok arányát. A vörös és távoli vörös arány az egyik legfontosabb információ a növény számára a környezetéről. Az árnyékban lévő növények hajlamosak hosszabb szárat és leveleket növeszteni a jobb fényviszonyok elérése érdekében, továbbá igyekeznek mielőbb magokat termelni (hajlamosak a korai virágzásra). Napfényben a vörös és a távoli vörös arány 1 az 1.2-höz, árnyékban ugyanez az arány 1 a 0.1-hez. Az alacsony vörös/távoli vörös arány magasabb aktív fitokróm számhoz vezet, amely a növény részéről nagyobb árnyék elkerülési választ generál. A vörös/távoli vörös arányt Smith (1982) meghatározása alapján (650-670 nm)/(720-740 nm) között írhatjuk le.

 

B:G  és CRY effektív energia sugárzás

A kék és zöld arány (B:G) meghatározza a kék fény reakciók hatékonyságát. Az árnyék elkerülésre (szár és levélnyurgulás) hatással van a kék és zöld arány.

  • Ha a B:G arány magas, a növény rövid ízközöket, sűrű levélzetet nevel.
  • Ha növekszik a zöld fény aránya a spektrumban, a fototropizmus gyengül, a növény nem lesz annyira sűrű, és a levél hőmérséklete enyhén nő a részleges sztómazáródás következtében.

A B:G fotonok arányát Sellaro (2010) meghatározása alapján (420-490 nm)/(500-570 nm) között írhatjuk le. A kriptokróm aktivitására (CRY2, kék fény receptor) szintén hatással van B:G arány, ha csökken a kék, és növekszik a zöld fény aránya, akkor a kriptokróm aktvitás értéke kisebb.

 

Pr:P

A Pr:P arányon a főként vörös fényt elnyelő (Pr) fitokrómok arányát értjük az összes (P) fitokrómhoz mérten, egy adott spektrumon mérve (úgy, mint fotostacioner állapot).  Vörös fény hatására a fiziológiailag inaktív, föként vörös fényt elnyelő (Pr) forma egy fiziológiailag aktív, távoli vörös fényt elnyelő (Pfr) formába alakul át. A Pfr is elnyel valamennyi vörös fényt, ezért vörös fény sugárzása esetén az egyensúlyi arány 85% Pfr és 15% Pr. A Pr fitokróm nagyon kevés távoli vörös fényt abszorbeál, ezért távoli vörös fényben 97% a Pr és 3% a Pfr a fitokrómok arányának egyensúlya.

 

Mesterséges fény emberi szemmel

Korrelált színhőmérséklet (CCT), színhőmérséklet (Kelvin)

Színhőmérsékletet használjuk a színek arányainak leírására a fényspektrumban. Általánosságban az érték csak fehér fénynél értelmezhető, amely a vöröses-narancssárgán keresztül a kékesfehér fényig terjed. Az alacsony színhőmérsékleti, azaz 2700-3000 K-ig terjedő tartományban meleg fehér, 4000 K közelében természetes fehér, az 5000 K felett hideg fehér fényről beszélünk.

 

CRI

A színvisszaadási index, amely egy mennyiségi érték, megmutatja egy adott fényforrás színvisszaadási képességét összehasonlítva a tökéletesnek vagy természetesnek tekintett fényforrással. A CRI index alkalmazható annak mérésére, hogy mennyire kényelmes a munkavégzés az ember számár adott megvilágítású környezetben. 50-es CRI érték alatti megvilágítás esetén a helyiségben kellemetlen hosszú ideig tartózkodni. A HPS fényforrások (nagynyomású nátriumgőz lámpák) 20-40 CRI értékkel rendelkeznek, típustól függően. A hagyományos vörös-kék LED fényforrások CRI értéke 0!

 

A növénytermesztéshez optimalizált mesterséges fényforrásokat keresse webáruházunkban!

 

Posted on Hozzászólás most!

A növény növekedése

A növény növekedése

A növény megfelelő növekedése nem csak fotoszintézis kérdése. Fontos információkat hordoz a növény számára a PAR, és az azon kívül eső tartományok is. Fontos az UV-B és UV-A (280-400 nm), a távoli vörös fénytartomány 400 nm felett, valamint ezek kombinációja, pl. a kék és zöld fény aránya, és különösen a vörös és távoli vörös arány. Ezek a tartományok és arányok szolgáltatják a növény számára az információt a környezetéről. Például a vörös:távoli vörös arány változása alapján képes a szomszédos növények érzékelésére, erre a növény esetleg szárnyúlással reagálhat a lehető legtöbb fény elérése érdekében. Tehát pontosabb a fotobiológiailag aktív sugárzás felső határának meghatározása 800 nm-ben.

Vizsgálni kell az információt, amit a fény minősége nyújt a növénynek, és azt, hogy mihez kezd a növény a biztosított erőforrásokkal. Levelet hoz, virágot, gyökereket növeszt, vegyületeket termel, vagy mindezeket a kedvező összeállításban? Elősegíti a spektrum a kívánt eredményt? Mi a termesztő célja?

 

Mesterséges fény biztosítása

A legtöbb kertészeti LED eladó kész (polcról értékesített) vörös, kék, távoli vörös és fehér LED-eket használ. Azt állítják, hogy a vörös és kék kombináció megfelel a növény növekedéséhez, csak mert lefedi a klorofill elnyelési görbéjének két tartományát. Tévednek, amikor azt sugallják, hogy a többi pigment is ezt a sugárzást nyeli el. Bármilyen teszt vagy kutatás nélkül termesztő lámpaként árulják ezeket a berendezéseket, következésképpen a vevő magára marad azzal a kérdéssel, hogy a növényei miért nem nőnek, vagy virágoznak úgy, ahogy várta.

A fényminőség ellenőrzése, és annak ismerete, hogy a spektrumnak melyik része és melyik kombinációja vesz részt a különböző folyamatokban, lehetővé teszi a növény növekedésének szabályozását, és a kívánt cél elérését. Lehet ez a csírázás, virágzás beindítása, szár megnyúlása, stb. Egyes csúcsértékek nem befolyásolják a növényt megfelelően, és az elnyelési csúcsokon adagolt mikromól-löket energiapazarlás.

Kritikus még a fény egyenletes eloszlatása. Részletes megvilágítási szimulációs programok tájékoztatnak arról, hány darab lámpa szükséges egy adott területre, és hogyan kell elhelyezni őket, hogy biztosítsuk az egységes és optimális fényeloszlatást.

Kérje tanácsunkat, hogy a legalkalmasabb darabokat választhassa ki webshopunkból!

 

Posted on Hozzászólás most!

Jó növény, jó fény

Jó növény, jó fény

A növényeknek szükségük van fényre. Nem mindegy, milyen növényről és milyen fényről beszélünk.

A jó növény meghatározása nem a növényről szól, hanem a termesztőről és a piaci célkitűzéséről. A salátatermesztő számára a jó növény rövid idő alatt ér el nagy zöldtömeget, szép, ízletes, és hosszan eláll a polcon. A salátatermesztő nem akar virágzást, inkább késleltetni akarja azt, vagy teljesen kizárni. A növénynemesítést végző szakember számára a gyorsan virágzó és sok magot hozó saláta értékes lehet, az ő esetében a virágzás fénnyel előidézhető. A rózsatermesztő számára a jó növény gyorsan megnő eladható méretűre, nagy virága van és erős szára.

Vizsgálni kell tehát, hogy milyen információt közvetít a fény a növénynek, és azt, hogy mihez kezd a növény a biztosított erőforrásokkal: levelet hoz, virágot, gyökereket növeszt, vegyületeket termel, vagy mindezeket a kedvező összeállításban? Elősegíti a kiválasztott spektrum a kívánt eredményt? Mi a termesztő célja?

A LED technológiás fényforrások számos szempont szerint szabályozhatók. A sugárzott fényspektrum, az ideális lámpatest és a megfelelő vezérlés a mezőgazdasági célkitűzésekkel összhangban kiválaszthatók.

A fény teljesítménye nem csak az elektromos hatékonyság szempontjából mért érték lehet, számolni kell azzal az értékkel is, amit a termesztő számára nyújt. Termékeinkkel nem csupán a fotoszintézis intenzitás maximumát célozzuk meg, hanem optimalizálni szeretnénk az időt és költséget, amely mellett a lehető legnagyobb értéken eladható, vagy felhasználható növény előállítható.

 

Részletesebben a fény és a növény viszonyáról itt!

Növények számára optimalizált fényforrások megvásárolhatók itt!

Posted on Hozzászólás most!

A fény mérése a növény szempontjából

A fény mérése a növény szempontjából

 

Amikor egy lakótér vagy munkahely megvilágításához számoljuk ki, mennyi fényre van szükség, lumenben számolunk, területre vetítve luxban.

Növények esetében a DLI (daily light integral) szám mutatja, mennyi fény, azaz foton esik 24 óra alatt 1 m2-re. A mennyiség mértékegysége mól. Ehhez az értékhez emberi szem számára látható fényspektrumnak a fotoszintetikusan aktív tartományára (PAR=photosynthetically active radiation) szűkítve kell értelmezni a fényt.

Mesterséges növényvilágítás tervezésekor a fényforrásból sugárzott fotoszintetikusan aktív fotonok száma fontos paraméter. A PPF (photosynthetical photon flux) mértékegysége µmol/s, azaz mikromól másodpercenként. Területre, jelen esetben például levélfelületre vetítve PPFD-t (photosynthetical photon flux density) kell számolnunk, melynek mértékegysége µmol/m2/s.

A növényvilágítási rendszer alaposan átgondolt tervezésének célja, hogy a sugárzott fotonok száma és a megvilágított növényállomány fotoszintetikus tevékenysége során lebontott CO2 molekulák száma egymással arányos maradjon.

Ehhez figyelembe kell venni:

– a megvilágított növény DLI-szükségletét (általánosan számolhatunk 8-10 mól/m2 értékkel, de növényfajonként adódhatnak eltérések),

– a növények fotoszintetikus fényérzékelésének elnyelési csúcsait, melyben segítségünkre lehet az RQE-görbe (relative quantum efficiency), mely túlnyúlik a PAR tartományon,

– és az YPF (yield photon flux) értéket, mely a teljes RQE-görbén kibocsátott fotonokat méri hatékonyság/hasznosulás szerint, így módosítva a PPF értéket.

Fejlesztő csapatunk célja, hogy partnereink növényei a befektetett energiát maximálisan a piaci érték növelésére fordíthassák.